sünökről sünbarátoknak sünbarátoktól

Első nap

2008. július 12. Győr

SUETIMUETI: Gombóc36
…aztán hirtelen hárman vagy négyen körbeálltak, gügyögtek és valami rongyot raktam rám. Nem sok mindent láttam, hiszen az egyik szemem csukva van, nem tudom kinyitni és azt a sokkot se hevertem még ki hogy egy kutya megtámadott… Ezek után csak annyit éreztem, hogy repülök… majd valami furcsa apró kis helységbe találtam magam, amiből persze simán kimásztam, bele egy idegen kezébe… futottam, futottam, de mindig a kezébe lukadtam ki… végül egy nagyobb helységbe kerültem, – ahogy ők mondták – dobozba.

Az egyik idegen, Pöntyinek nevezték a többiek, hozott nekem egy kis edénykébe tejet. Te jó ég, a sok újdonságtól el is felejtettem milyen éhes is vagyok. Gyorsan megittam. Hm, még egy adag! SZUPER!!! Na, alszom egy kicsit…

Este van, még mindig abban a „dobozban”, vagy miben vagyok. Nézd már, engem figyelnek ketten is… egy világos hajú és egy bongyorka. (Ezt nem tudtam kihagyni). Bedobtak néhány gilisztát, te jó ég, kezdek jóllakni, de azért ki akarom innen kerülni, még mindig éhes vagyok… Hihi, még egy giliszta, és még egy. Finom falatok.