A tüskékről
Egy süni könnyedén megismerhető a tüskéiről. A tüskés kültakaró tetőtől-talpig megvédi őt megannyi ellenségtől – a pocakján pedig puha szőr található. Ha veszélyt érez, a vidám szuszogásból pillanatok alatt összegömbölyödik egy szúrós tüskelabdává.
A tüske anyaga
A tüske nem más, mint módosult szőr. Ezek keratinból (kéntartalmú fehérjestruktúrák), vagyis szaruból vannak. Ez a fehérjefajta a fő alkotóeleme az emberi hajnak és a körmöknek is, és természetesen a sün tüskének is ez ad erőt és rugalmasságot.
A kifejlett, öregebb tüskék kb. 2-3 cm hosszúak, míg a növésben lévő „babatüskék” kisebbek, egy részük az 1 cm-t se éri el. Az átmérője egy felnőtt sün tüskéjének 2 mm is lehet. A tüskék a hegyüknél újulnak meg, a tövük hagyma alakban végződik a bőr alatt, amit izmok vesznek körül. Minden egyes tüske mozgatásáért, lesimításáért és borzolásáért egy saját merevítő izom felel.
Minden tüske üreges. A belső fal vastagsága kb 0.5 mm és átlós septával van megerősítve. Ennek következtében a struktúrája merev, de nagyon könnyű, rugalmas, és csak ritkán törik. Ez a kombináció sünéletet menthet: párnaként használják, ha magasról leesnek. (Otthon ne próbáljátok ki!)
A tüskék bézs és barna csíkosak, a természetben ez kiváló álcát biztosít. A sünélet folyamán a tüske-kabát világosodik és vörösödik, a sötét csíkok kifakulnak.
A tüskék típusa és száma
A tüskének három generációja van. Az újszülött sünök kb. 100 tüskével rendelkeznek. Ezek már a születés előtt kialakulnak, a testnedvekkel teli bőrbe ágyazódnak, így a mamasüni nem sérül meg a szülés közben. Néhány órával a születés után a fehér és puha tüskék hegye előbújik.
4-5 nap után néhány színesebb tüske kezd el nőni, sarjadzani, ezzel egyidejűleg pedig a fehér tüskék fokozatosan kihullanak. A második generációs tüskék valamivel kisebbek a felnőtt tüskénél, de minden további tulajdonságukban hasonlóak.
2-4 hetesen bukkannak elő a felnőtt tüskék, amelyek sötét csíkos tüskék. Ezek váltják fel az ifjúkori tüskéket. Egy tüske átlagos élettartama legalább 18 hónap. Felnőtt sünik egyszer-egyszer vesztenek el tüskét, amik újranőnek.
A tüskék száma gyorsan növekszik, ahogy a sünike növekszik: a születéskori 100 tüskén felül további 300 tüskét növesztenek az első tíz napban. Egy 43 gr-os süngyerek legalább 2000 tüskével, egy már éppen önállósult kamasz süni nagyjából 3500-zal büszkélkedhet. Egy felnőtt állatnak kb. 8000 tüskéje van.
Gömbölyödés
A tüskék az eleség utáni kutatáskor, nyugalmi állapotban, valamint nappali alvásnál elernyedve a testen fekszenek. De amint a sün fenyegetve érzi magát, megfeszíti a többezer kicsiny izmát, melyek minden tüskét körülvesznek, és így emeli meg tüskeruháját. A homloktüskéket húzza be elsőként, mint egy sisakrostélyt a szemek felett. Veszélynél, illetve érintésre pillanatok alatt össze tud gömbölyödni, és teljesen meg tudja védeni a testét. Az összegömbölyödés kevesebb, mint egy másodperc alatt megtörténik. A lábait behúzza a testébe és egy gyűrűizom segítségével összekuporodik egy tüskelabdába!
Az összegömbölyödött sün valamennyi álló tüskéje rövid és rézsútos. Amíg a sünállás a veszélytől való pillanatnyi védelemként funkcionál, a téli álom alatt hosszú idő át, akár heteken keresztül is ebben a testhelyzetben tud mozdulatlan maradni.
Tájékozódás,viselkedés
A sün elsősorban a szaglásával találja meg a táplálékát, és ismeri fel fajtársait. Hallása ugyancsak különleges: jóval messzebb terjed az ultrahangos tartományban. A látása ezzel szemben nem valami éles, de a másik két képessége kompenzálja ezt.
Veszély esetén fújtat, puffog vagy köhög. Néha hallhatunk egy világos „dühös kiabálást” is tőle, és akár a fájdalmas- vagy félelemkiáltását, ami sikításra vagy hápogásra emlékeztet.
Egy további érzékszerv az úgynevezett Jacobson-szerv. Ez egy sok állatban megtalálható, járulékos szaglószerv. Ha egy a sün egy számára ismeretlen szaggal, vagy anyaggal, vagy élénk színnel találkozik, megszagolja, és habos nyála keletkezik. A vizsgálat után az anyagot leköpi a nyállal. Ez egy sün sajátosság, amit természetesen nem veszettségből csinál.